Az úgy volt, hogy ősszel úgy éreztem, ez a könyves bloggerség számomra már nem öröm, hanem kényszer. Nem esett jól az olvasmányaimról írni, s most nem gondolok itt feltétlenül a recenziókra. Arról is rossz volt írni, amit amúgy imádtam. Nem jöttek a szavak. Mintha kifogytak volna.

Aztán a tegnap este jegyzetelés közben valahogy a blog.hu felületére tévedtem, s azt vettem észre, hogy létre is hoztam a Zivatarnak egy új platformot. A vicces az volt, hogy ezt reggelre nem bántam meg. Pedig ősz óta egymilliószor az eszembe jutott a blog, az, hogy ilyen hamar feladtam a gyengeségem miatt. De ez idén máshogy lesz. Nem kényszerből fogok írni vagy olvasni, hanem magam miatt. A fejlődésemért, azért, hogy jobban informált legyek. És csak olyan könyvekről írok, amik valamit elindítottak bennem: egy gondolatot, egy érzést, vagy bármit, ami egy kicsit is megváltoztatott.

Idén sok mindent terveztem, így nem csak könyvekről fogtok itt olvasni, hanem a zerowaste törekedéseimre bentlakásos csóri egyetemistaként, megeshet, hogy még ilyen tippek is lesznek azért, hogy könnyebb legyen a koleszos élet, és még sok-sok érdekes dolog megmozgatott eddig és még fog is. A személyes bejegyzések viszont máshol lesznek, az az oldal egyelőre még nem publikus. Idén remélem nemcsak olvasni, hanem írni is fogok. Rengeteget. Mindenfélét. Elsősorban a két jelenlegi történetemet szeretném pontra tenni véglegesen, aztán jöhet a két másik alapötlet, amin már egy ideje rágódom. Érdekes lesz ez az évtized, én azt hiszem. Remélem, velem tartotok majd, úgy itt, mint az írói platformomon.